Thursday, February 27, 2014

Szippancs!

második kövi beszéd a Szentpofázón



   Néha irtomód el tudjuk komplikálni a dolgokat, és rendesen belegabalyodunk a különféle dogmákba, amit időnként muszáj kitalálnuk, mert egyébként nem tudnánk megérteni, feldolgozni és elhordozni Isten másságát, hatalmasságát, sablonba zárhatatlanságát (ez is magyar szó, nemde :P)
   Vegyük például az imádság meghallgatásának kérdését, melyet tegnap bőségesen tárgyalhattunk, a végikfejlet pedig belefér egy frappáns replikába. Fiktív párbeszéddel ábrázolom röviden a fő gondolatokat.

   Elkeseredésében Ember kifakad, majd firtatni kezdi Istent a szabad-akarat és az ima kérdése felől.
Ember: -Miért nincs úgy, ahogy én akarom?
Isten: ...
Ember: - Pedig olyan erősen imádkozom azokért a dolgokért, amiket szeretnék!
Isten: ...!
Ember: -Uram, Te ugye meghallgatod minden imámat?
Isten: -Meg.
Ember: - És igaz, hogy ha hittel kérek valamit, megkapom? Kérj, és adatik néked, nem?
Isten: - De.
Ember: -És akkor miért nem kapom meg sokszor azt, amit kérek?
Isten: - Én eddig azt hittem, bízol gondviselésemben, hogy megkapod mindennap mindazt amire szükséged van, megőrizlek a veszedelemtől, kísértéstől...
Ember: -Azt igen, de az... olyan másmilyen. Azt megkapom, mert szerető Atya vagy, és hálás is vagyok érte. De ezenkívül sok minden mást is szeretnék.
Isten: -Arra gondoltál, hogy nincs szükséged rá? Hogy talán nem szolgálja sem a te üdvösségedet, sem az én dicsőségemet?
Ember: -Gondolni gondoltam, de úgy érzem, hogy mégis kell az nekem. És imádkoztam is érte erős hittel, állhatatosan. 
Isten: -Nem te mondod naponta, hogy legyen meg az Én akaratom? Ha ezt nem gondoltad komolyan, mennyire volt erős a hited? Orülj inkább annak, hogy nem adtam meg azt, amit kérsz, de ártott volna neked, csak azért, hogy tanulj belőle!
Ember: -Akkor meghallgatod minden imámat, de nem mindenikre válaszolsz?
Isten: -Válaszolok mindeninkre. A nem is egy válasz, amit úgy látom, nehezen fogadsz el. A csend is egy válasz, amit pedig ritkán hallasz meg. Meghallgatom minden imád, válaszolok mindenikre, de nem adom meg azt, ami árt neked, amire nincs szükséged, vagy ami nem a tied. 
Ember: -Akkor mi van, ha kérek valamit, de nem adod meg? 
Isten: -Szippants, kérsz másikat!

Apró hozzáfűznivalók: a kijózanító válasz egy egyelőre névtelen teológus szájából származik. Nem garantálhatom, hogy Isten szóról szóra ezt mondaná hasonló helyzetben. Ha tévedtem, szerintem kibírja, mint ezt a kicsiny "blaszfémiát" is, elvégre Isten Ő, vagy nem? Amit viszont mi nem bírunk lenyelni, hogy Isten szuverén. Van szabadakaratom, de neki is van, és egyezzünk meg, kettőnk közül azért mégis csak Ő a mindenhatóbb!




5 comments:

  1. Ha jol ertettem (lehet nem) az ima startbol nem arra volt kitalalva, hogy dolgokat kerjunk vele.
    Hanem valami ... meditacios dolog. Lenyugszik tole az ember. Ilyen Freudi terapia-szeru beszelgetes. Kiontheted a lelked. Megkonnyebulsz tole.
    Nem?

    ReplyDelete
    Replies
    1. Szerintem nem jól értetted...Igaz, hogy az imádkozás nem csak a kérésre szorítkozik, de sokkal több, mint a terápiás lélekkiöntés. Abban embertársad is tud segíteni, ha meghallgat, nem kell oda feltétlenül Isten. Ám ahhoz, hogy az univerzum móködése időnként egy icipicit a te javadra is forduljon, azért már Ahhoz kell folyamodni, Aki erre képes is. Az ima szóban benne van az imádás, imádat is, ami az ember részéről elvárt magatartás a divinitással szemben, lehet hálaadással imádkozni, lehet valóban a meditáció kedvéért, személyes kapcsolatod fenntartásáért, de nem egy helyt kapcsolja össze a Biblia az imádságba a kérést.

      Delete
    2. De ... a fenti parbeszed nem epp azt hivatott kihangulyozni, hogy folosleges kerni?
      Mert Isten ugy is jobban tudja...

      Delete
    3. Nem, a fenti párbeszéd azt hívatott kihangsúlyozni, hogy nem mindig kapsz meg, amit kérsz, s ilyenkor ne rezelj be, hanem szippants, s lépj tovább. Kérni pedig kell, sokkal inkább, mint csak elvárni.

      Delete
  2. Kerni kell, de nem muszaj sokmindent elvarni. Ha az ember 'megharagszik' amiert Isten nem adja meg azt amit kert, akkor az csakis a sajat hibaja. Ebben az esetben, az ember nem tudja hogyan kell elni. Kerjetek es majd megadatik nektek, akkor amikor legnagyobb szuksegetek van ra, es akkor amikor megerdemlitek.
    Az eletben sokminden nem ugy alakul ahogy mi szeretnenk, de ez nem azt jelenti hogy Isten nem hallgatott meg minket, vagy hogy O elhagyott minket.
    Kell tudni elni is, kozben, mert jatszani szep dolog, jatszani azzal amihez a legjobban ertesz, amiben kedved telik, amit legszivesebben csinalsz. Jatszani, es igy zsonglorozni. Embereket segiteni, harmoniaban elni. Es akkor majd rajon az ember is hogy mennyire halas lehet Istennek, hogy mindene megvan a vilagon amit Tole kert. :)

    ReplyDelete