Csókold meg...

Gondűző gyanánt, míg jobbat nem tehetünk.

Szintén saját termelés, egyazon évjárat, kissé másabb ízvilág. Tüzes és édes, mélabús kedélyre, nőre gondolva, szerelemről álmodozva...

Csókold meg...

Csókold meg az ujjad hegyét,

Lehelj rá könnyű csókot álmaid vásznából,

Szíved tulipános ládájából,

Holmi ruháid közül, mitt lelkedre szöttél,

Vedd ki azt a színes tarka kendőt,

Hajad fogd ősi, fonott kontyba,

Diszítsd fel magad szeretettel,

Tűzmosollyal, ragyogó szemekkel.

Csókold meg az ujjad hegyét,

Érintsd meg arcomat,

Hadd érezzem az ünnepi meleget;

Csókold meg az ujjad hegyét,

Körmöddel illesd meg homlokom,

Hasítsd fel, érezzem vérem színét.

                                                     2006 nov.

                                                     Brasssó